Fogalmak, meghatározások
Apport
A társaság törzstőkéje (a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása) pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból (más néven apportból) áll.
Tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás egymáshoz viszonyított arányát elsődlegesen a társaság tagjai határozzák meg, amit a létesítő okiratban rögzítenek. Ennek megfelelően (bár hitelezővédelmi szempontból nem célszerű), akár tisztán nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható Kft. vagy Rt.
Az apportálhatóság feltétele, hogy a nem vagyoni hozzájárulásnak vagyoni értéke legyen. A vonatkozó uniós irányelvekre tekintettel már a végrehajthatóság sem feltétel. A törvény negatív oldalról is körülhatárolja az apport fogalmát. Kimondja, hogy a tag munkavégzése, egyéb személyes közreműködése, szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát nem képezheti.
Kft. esetén az egyes tagok a nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg, és azt a tagok fogadják el. Ennek során nem kötelező könyvvizsgáló igénybevétele, a tagoknak azonban külön nyilatkozatban meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a nem pénzbeli hozzájárulás értékelése. A törzstőke minimuma 500.000 Ft.
Az apportot a társasági szerződésben (alapító okiratban) meghatározott időben és módon kell (legkésőbb a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül) a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor azt már alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Erre vonatkozóan a cégbejegyzéskor az ügyvezető nyilatkozni köteles.
Ha a nem pénzbeli hozzájárulás értéke nem éri el a törzstőke felét, és azt a tag később bocsátja a társaság rendelkezésére, a cégbejegyzést követően az egyes vagyoni hozzájárulások határidő szerinti teljesítésének megtörténtét az ügyvezető ugyancsak köteles bejelenteni.
Egyetemlegesség
Két vagy több adós egyetemleges kötelezettsége esetén az adósokkal szembeni követelés nem oszlik meg, azaz az adósok nem csak a követelés rájuk eső részével felelnek. A jogosult a teljes tartozást bármelyik adóstól követelheti.
Egyetemleges készfizető kezesség azt jelenti, hogy a készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a tartozást először a korábbi készfizető kezes(ek)től próbálja meg behajtani.
Egyoldalú jognyilatkozat
Egyoldalú jognyilatkozat közjegyzői okiratba foglalására akkor kerül sor, ha
- a szerződő felek közül csak az egyik fél jelenik meg a közjegyző előtt, és a magánokirati formában már létrejött szerződésben írt kötelezettségvállalását megerősíti.
- a felek között szerződés nem jött létre, de a jogügylet - pl.: a jognyilatkozatot tevő valakitől kölcsönt kapott - megtörtént. Ebben az esetben a kölcsönbe vevő megjelenik a közjegyző előtt és kötelezettséget vállal a kölcsönkapott pénzösszeg visszafizetésére. Az ilyen jognyilatkozatot egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatnak hívjuk.
Használati jog
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
A használat joga szerződésen alapszik.
Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
Haszonélvezeti jog
A haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló ingatlant vagy ingó dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. A haszonélvező a haszonélvezet jogát sem élők között, sem halál esetére nem ruházhatja át (de annak gyakorlását – a használat jogával ellentétben – átengedheti).
A haszonélvezet a jogosult oldaláról ingyenes, a tulajdonos annak gyakorlása fejében ellenértéket a haszonélvezőtől nem kérhet. (Az más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése ellenérték fejében is történhet.) Haszonélvezet csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
Haszonélvezet keletkezhet szerződés alapján (ilyenkor szükséges a dolog átadása, ingatlanra vonatkozóan pedig a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is), jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján.
A haszonélvezet megszűnik, ha a jogosult meghal, ha a jogosult a haszonélvezetről - ingyenesen vagy visszterhesen – lemond, ha a dolog elpusztul (és nem állítják helyre), ha a szerződésben kikötött időtartam eltelt vagy feltétel bekövetkezett, vagy ha a jogszabályban meghatározott más ok bekövetkezett.
Két (vagy több) oldalú jogügylet
Amikor mind a két (vagy több) szerződő fél (pl.: bank, illetve más kölcsönbe adó, továbbá az adós, esetleges harmadik személy zálogkötelezett, készfizető kezes) megjelenik a közjegyző előtt és közösen írják alá a közöttük magánokirati formában már létrejött, vagy a közjegyző előtt létrejövő szerződés(eke)t.
Ingóságot vagy vagyont terhelő zálogszerződés létrejöttéhez feltétlenül szükséges, hogy mindkét fél megjelenjen a közjegyző előtt.
Kiskorú:
Kiskorúnak minősül mindenki, aki 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. A kiskorúak körében jogi szempontból megkülönböztetünk korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személyeket.
Jogi szempontból
- korlátozottan cselekvőképes kiskorú az, aki a 14. életévét már betöltötte és a bíróság nem helyezte cselekvőképességet kizáró gondnokság alá. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges, tehát ebből következik, hogy a jognyilatkozatot a kiskorúnak személyesen kell megtennie.
- cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be, továbbá az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
Amennyiben a kiskorú és törvényes képviselője között az aláírandó jogügylet során érdekellentét áll fenn, akkor a törvényes képviselők kérelmére a gyámhivatal a kiskorú részére eseti gondnokot rendel ki.
Mivel a kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond, a közjegyzőnek a kiskorúval kötendő szerződés közjegyzői okiratba foglalása során meg kell győződnie arról, hogy az abban foglaltak a kiskorú érdekeit szolgálják, illetve azzal nem ellentétesek.
Gondnokolt:
Korlátozottan cselekvőképes vagy teljesen cselekvőképtelen az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
A gondnokoltakra is vonatkoznak a kiskorúaknál írt rendelkezések azzal, hogy a korlátozottan cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatának érvényességéhez gondnoka hozzájárulása szükséges, illetve cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy helyett gondnoka jár el.
Köteles rész:
A törvényes örököst a hagyatékból (öröklésből) teljesen kizárni még végrendelet útján sem lehet, azaz köteles rész illeti meg, kivéve ha az örökhagyó a törvényben meghatározott okból ki nem tagadta, illetve még életében nem juttatott neki vagyonából olyan részesedést, amely ezen jogát kielégítené.
Köteles részre jogosult az örökhagyó leszármazója (gyermeke, unokája), házastársa, bejegyzett élettársa, továbbá szülője, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a leszármazót (gyermeket, unokát) és a szülőt annak fele illeti, ami neki mint törvényes örökösnek jutna.
Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
Kizárás
Az örökhagyó a törvényes örökösét (pl.: gyermeke), vagy azt, aki azzá válhat (elhunyt gyermek unokája), akár úgy, hogy örökösévé más személyt nevez meg, akár úgy, hogy végrendeletben kifejezetten így nyilatkozik, kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.
A kötelesrészre jogosult csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből zárható ki.
Kitagadás
A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Kitagadásnak van helye, ha az örökös
- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne (aki az örökhagyó életére tört, az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó törvényes örököse vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört);
- az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
- az örökhagyó egyenesági rokonainak (lemenője: gyermeke, unokája; felmenője: szülője) házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
- erkölcstelen életmódot folytat;
- jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.
Házastársát vagy bejegyzett élettársát az örökhagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Házassági vagyonközösség - avagy közös vagyon vagy különvagyon?
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.
A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
A házastárs különvagyonához tartozik, azaz a másik házastárs semmilyen jogcímen nem tarthat igényt azokra a vagyontárgyakra, amelyek
- a házasságkötéskor már megvoltak,
- a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
- személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
- különvagyon értékén - öröklés vagy ajándékozás útján juttatott pénzösszegből, illetőleg az örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy értékesítése során befolyt vételárból - szerzett vagyontárgy.
Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását.
Közeli hozzátartozó
A Polgári Törvénykönyv 685. § b) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka, ...; felmenők: szülő, nagyszülő...), az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
Speciális jogszabály vagy szerződés ettől eltérően is megállapíthatja a közeli hozzátartozó fogalmát.
A jogosult (zálogjogosult, vételi jogot alapító, stb.) kielégítési joga a biztosított jogviszony (kölcsönszerződés, szállítási szerződés, bérleti szerződés) felmondásával, vagy anélkül, a felek között létrejött szerződésben, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben nyílik meg. Ez azt jelenti, hogy a jogosult élhet azon jogával, hogy a biztosítékul lekötött zálogtárgyból (ingatlan, ingóság, jog, követelés), óvadékból fedezze azon követeléseit, amelyeket a kötelezett nem teljesített (kölcsönösszeg, áru ellenértéke, bérleti díj, a biztosított szerződésben kikötött kamat). Ilyen esetben követelheti továbbá a szerződésben, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű késedelmi kamatot is.
A jogosult kielégítési jogát a törvényben, továbbá a szerződésben meghatározott módon gyakorolhatja. A törvény a főkötelemmel (kölcsönszerződés, szállítási szerződés, bérleti szerződés, stb.) együtt közjegyzői okiratba foglalt biztosítéki szerződéseknél lehetőséget ad az azokban foglalt kötelezettségek - hosszú, bírósági úton történő pereskedés nélküli - azonnali végrehajthatóságára.
A Polgári Törvénykönyv 525. §-a szerint a szerződés felmondásának - ezáltal a kielégítési jog megnyíltának - esetei:
- a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen, vagy az adós azt a meghatározott céltól eltérően használja;
- a kölcsönre nyújtott biztosíték (zálogtárgy) értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki;
- az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása (a biztosítékot nem rendeltetésszerűen használja, ezzel értéke csökken, értékesíti, megterheli);
- az adós más súlyos szerződésszegést követett el.
Ha a hitelező pénzintézet, akkor a fent írt eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha
- az adós hitelképtelenné válik,
- a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette;
- az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.
A felek közötti létrejött szerződés a fentieken túl egyéb, mindkét szerződő fél által elfogadott, sajátos felmondási okokat is tartalmazhat.
A jogszabály alapján létrejövő haszonélvezet egyetlen esete az özvegyi jog, amely a túlélő házastárs/bejegyzett élettárs haszonélvezeti jogát jelenti: az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Az ingatlan-nyilvántartásban ez a haszonélvezeti jog „özvegyi jog” elnevezéssel kerül feltüntetésre.
Az özvegy a haszonélvezeti jogot a hagyaték megnyíltának (az örökhagyó halálának) időpontjában szerzi meg, ezért ebben az esetben (a szerződéssel alapított haszonélvezettel ellentétben) a haszonélvezet létrejötte nem függ a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől. Az özvegyi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a közjegyző hagyatékátadó végzése vagy a bíróság ítélete alapján kerül sor.
Az özvegyi jog korlátozását a leszármazók, (a házastárs/bejegyzett élettárs által lakott lakásra és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet kivételével) megváltását pedig a túlélő házastárs, illetve bármelyik örökös kérheti.
A korlátozást bármikor, a megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.
Ha a házastárs/bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésít, az özvegyi jog megszűnik.
Meg kell különböztetni egymástól a törvényen alapuló özvegyi jogot és a végrendeleten alapuló haszonélvezeti jogot: a végrendeletben biztosított holtig tartó haszonélvezeti jog korlátozását, vagy megváltását (az özvegyi joggal ellentétben) nem lehet kérni, a végrendeletben biztosított holtig tartó haszonélvezeti jog továbbá nem szűnik meg újabb házasságkötéssel, vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével.
Takarékbetét esetén a haszonélvezeti jog azt jelenti, hogy az örökös csak a haszonélvező hozzájárulásával rendelkezhet a betéti összegről. A haszonélvezőt a betéti összeg kamatai illetik meg.
Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbe vevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő. Gyakran előforduló forma azonban a teljes amortizációs lízing is, melynél a futamidő hosszát úgy alakítják ki, hogy a lízingtárgy könyv szerinti értéke a futamidő végén nulla legyen.
Két formája: a zárt végű és a nyílt végű pénzügyi lízing.
Zárt végű pénzügyi lízing
A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. Az utolsó lízingdíj, vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Az ÁFA teljes összegét a lízingbe vevőnek a futamidő elején kell megfizetnie, ehhez azonban a lízingbe adó rövid lejáratú kölcsönnel segítséget nyújthat. A lízingdíj kamatrésze a számviteli törvény előírásai szerint költségként elszámolható.
Ezt a formát azon lízingbe vevőnek érdemes választani, aki
- általában ÁFA befizető pozícióban van;
- vannak szabad forrásai az ÁFA megfizetésére;
- jelentős működőtőke igénye merült fel.
Nyílt végű pénzügyi lízing
A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingbe vevő a futamidő végén a következő változatok között szabadon dönthet:
- A maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik;
- A szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva;
- Nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött.
Az ÁFA összegét a lízingbe vevőnek a futamidő alatt, a tőkerészek arányában kell megfizetnie. A lízingdíjak tőkerészének ÁFA-ját az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint vissza lehet igényelni, a kamatrészt a számviteli törvény szerint költségként lehet elszámolni A tőkerész ÁFA-ját a lízingbe vevő részletekben fizeti meg, illetékfizetési kötelezettsége pedig csak akkor keletkezik, ha a lízingtárgy tulajdonjoga hozzá kerül a futamidő végén.
A nyílt végű pénzügyi lízing a kedvezőbb, ha
- a lízingbe vevő nem rendelkezik az ÁFA megfizetéséhez szükséges szabad forrásokkal, vagy csak szívesebben osztaná el befizetési kötelezettségét a futamidőre;
- a lízingbe vevő még nem biztos abban, hogy a futamidő végén meg akarja szerezni a tulajdonjogot;
- a lízingbe vevő egyáltalán nem, vagy csak negyedévente tud ÁFA-t visszaigényelni;
Operatív lízing
Míg a pénzügyi lízing lényegét tekintve a hitelhez hasonlít, addig az operatív lízing valójában bérleti konstrukció, ezért szokták tartós bérletnek is nevezni.
Az 1997/112 számú APEH iránymutatás és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján minden olyan lízing, mely nem pénzügyi lízing, operatív lízingnek tekinthető. Ennek ellenére általában csak a következő tulajdonságokkal jellemezhető ügyletet szokás operatív lízingnek tekinteni:
- A futamidő végén nem feltétlenül kerül sor a lízingtárgy tulajdonjogának átadására (vételi opció);
- A maradványérték, megegyezik, vagy közel áll a piaci értékhez;
- Általában kapcsolódó szolgáltatások kísérik: lízingtárgy karbantartása, fejlesztése… stb.;
- A lízingbe vevő a futamidő alatt rendszeres díjat fizet a lízingbe adónak.
- A futamidő végén a lízingbe vevő választhat, hogy visszaszolgáltatja a lízingtárgyat, alacsonyabb bérleti díj ellenében meghosszabbítja a futamidőt, vagy maradványértéken megvásárolja a lízingtárgyat.
Főbb tulajdonságai:
- A lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben kerül aktiválásra (a lízingbe adó mutatja ki mérlegében és számolja el az értékcsökkenést);
- Az üzemeltetés kockázata a lízingbe adó és a lízingbe vevő között megoszlik;
- Ha a lízingbe vevő vállalkozás, akkor:
A lízingdíj (bérleti díj) a számviteli törvény előírásaival összhangban költségként számolható el;
- A lízingdíjat (bérleti díjat) 20 %-os ÁFA terheli
A lízingbe vevő a megfizetett bérleti (lízing) díjakat költségként számolja el. Ha a lízingbe vevőnél a lízinggel kapcsolatban egyéb járulékos, a számviteli törvény szerinti beszerzési ár részét képező költség is felmerül (pl.: szállítás, alapozás, próbaüzem… stb.), akkor azt a lízingbe vevőnek beruházásként kell elszámolnia, üzembe helyeznie és értékcsökkenési leírást kell elszámolni utána. Amennyiben a lízingbe vevő a lízingelt eszköz megvétele mellett dönt, úgy azt beszerzési áron (szerződés szerinti maradványértéken, ha ilyen nincs, vételi áron), aktiválni kell és értékcsökkenési leírást kell elszámolni utána. Az elszámolási módszer utólag nem változtatható meg.
Lízing típusok összehasonlítása
| Zárt végű pénzügyi lízing | Nyílt végű pénzügyi lízing | Operatív lízing | |
| Tulajdonjog átszállása a lízingbe vevőre | Automatikus | Opció | Nincs / Elővásárlási jog |
| Lízingtárgy nyilvántartása | Lízingbe vevőnél | Lízingbe vevőnél | Lízingbe adónál |
| Értékcsökkenés elszámolása | Lízingbe vevőnél | Lízingbe vevőnél | Lízingbe adónál |
| Törlesztések / "bérleti díj" | Törlesztés:
| Törlesztés:
| "Bérleti díj" ÁFAval |
| Lízingbevevő által fizetett ÁFA | Futamidő elején egy összegben | Futamidő alatt a tőkerészek arányában | Havi díjakon |
| Lízingdíjak költségelszámolása | Csak a kamatrész számolható el | A kamatrész és a tőkerészek ÁFA-ja számolható el | A teljes lízingdíj és utána az ÁFA is elszámolható |
| Futamidő | Közép vagy hosszú táv, határozott időtartam | Közép vagy hosszú táv, határozott időtartam | Rövid vagy középtáv, határozatlan időtartam is lehet |
| Lízingbe adó szolgáltatása | Csak finanszírozás | Csak finanszírozás | Finanszírozás és kiegészítő szolgáltatások |
| Jogi háttér | 1996. évi CXII törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról | 1996. évi CXII törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról | Polgári törvénykönyv |
| Szokásos maradványérték | 0 | 5-20% | A piaci ár 10-30%-a |
További lízingtípusok
Allízing
Ha nem a lízingbe vevő használja a lízingtárgyat, hanem tovább adja lízingbe, bérletbe. Jellemzően akkor kerül sor az alkalmazására, ha sok, kis értékű tárgyat kell bérbe adni, sok felhasználónak.
Szállítói lízing
A szállító megállapodik a lízingcéggel, hogy azon ügyfeleinek, akik bérelni, lízingelni szeretnének, az adott lízingcéget ajánlja. A konstrukció a nagyon laza együttműködéstől kezdve a kifejezetten szoros kapcsolatig terjedhet. A magyar piacon az ügynöki keretszerződések a jellemzők, a szállító minden lízingcéghez irányított ügyfél után jutalékot kap.
Teljes körű szolgáltatás
Elsősorban járműfinanszírozás, flottaüzemeltetés területén ismert forma. A lízing mellett a lízingbe vevő teljes körű szolgáltatást kap, és mindent egy díjba sűrítve fizet meg, pl: autóflottájának karbantartása, szervíze és lízingdíja egy számlában jelenik, a flottaüzemeltető ezzel leveszi az üzemeltetéssel járó teher nagy részét a lízingbe vevő válláról.
Visszlízing
Abban az esetben beszélhetünk visszlízingről, ha az eladó a saját tulajdonát képező tárgyat eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel. Ilyen esetekben tehát a tárgy eladója és vevője megegyezik, az értékesített majd visszalízingelt tárgynak ugyanakkor mindenképpen tehermentesnek kell lennie. Akkor szokott visszlízingre sor kerülni, mikor a vállalkozásnak szabadon felhasználható pénzeszközökre van szüksége.
Ingatlanlízing
Fő tulajdonságai:
- A lízingköltségek az ingatlan használatával párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg;
- Testre szabott konstrukció alakítható ki;
- Az ingatlan általában elég fedezetet nyújt, nincs szükség kiegészítő biztosítékok bevonására, akár önerő nélkül is ingatlanhoz lehet jutni. (Abban az esetben ugyanis, ha a lízingbe vevő nem fizet, a lízingcég erősebb biztosítékokkal rendelkezik, mint egy hitelező bank: mindaddig, amíg a lízingbe vevő a lízingdíj utolsó részletét ki nem fizeti, a tulajdonában van az ingatlan.)
- Rugalmas konstrukció, vállalatok és magánszemélyek egyaránt igénybe vehetik;
- Az ingatlanszerzési illetéket kétszer kell megfizetni: Egyszer amikor a lízingcég megvásárolja ügyfelének az ingatlant, másodszor amikor az ügyfél megszerzi az ingatlan tulajdonjogát a lízingcégtől.
- Az induló költségek jellemzően magasabbak;
- Állami támogatás nem vehető igénybe;
- A konstrukció jellemzően drágább, mint a hitel, de például új lakás vásárlása esetén olcsóbb finanszírozást tud nyújtani, mint a jelzáloghitelező bank. (A lízingcég az áfát azonnal vissza tudja igényelni. Emiatt - bár az áfát a lízingbe vevőnek ugyanúgy meg kell fizetnie, mintha hitelbe venne új lakást - az áfa összegét a lízingcég kamatmentesen hitelezi, hiszen ő már visszakapta az áfát az államtól. A kamatmentes áfával a lízingbe vevő a kamat hatodát megspórolja.
- Kockázatok a Lízingbevevőnél maradnak;
- A Lízingbevevő nem tulajdonos, csak tulajdonosi jogokat gyakorol.
