Haszonbérleti szerződés

A földhaszonbérlet szabályai 2014 évben. Átmeneti szabályok, földforgalmi törvény, előhaszonbérlet, hirdetmény, kifüggesztés, közzétételi kérelem, haszonkölcsön, birtokmaximum, osztatlan közös tulajdon, földhasználati nyilvántartás.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt, valamint a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendeletet fokozatosan felváltja a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény), illetve a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet).

A földforgalmi törvénnyel kapcsolatos átmeneti szabályokról a szintén lépcsőzetesen hatályba lépő 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) rendelkezik.

A korábbi szabályozással ellentétben 2014. január 1-jével a föld használatának lehetséges jogcímei tételesen kerültek meghatározásra, így földhasználat csak haszonbérlet, alhaszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi használat jogcímén keletkezhet, vagyis földhasználati jogosultság csak ezeken a jogcímeken szerezhető. A törvényben rögzített taxatív meghatározás miatt a jogcímek köre zárt, más jogcímen földhasználat átengedésére nem kerülhet sor.

A fentiekből következően új haszonkölcsön szerződés nem köthető! A Földforgalmi tv. hatálybalépése előtt (2013. december 15.) megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis, hatályba lépésor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-én megszűnik.

A birtokmaximumra vonatkozó szabály szerint a földműves és mezőgazdasági termelőszervezet föld birtokát főszabályként legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg. Ebbe bele kell számítani a már birtokában lévő föld területnagyságát is, vagyis mindazt, ami a tulajdonában, haszonélvezetében, vagy érvényes jogcímen a használatában áll.

A kedvezményes birtokmaximumra vonatkozó szabály szerint állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a birtokmaximum mértéke 1800 hektár területnagyság lehet.

Az állattartó telep üzemeltetőjét a kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha – a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző 3 év átlagában – a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatsűrűség hektáronként elérte a fél állategységet. Az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel kell rendelkezni. Az átlagos állatsűrűséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állapítja meg, és annak igazolására az állattartó telep üzemeltetőjének kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóját a kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző 3 év átlagában a már birtokában lévő szántó művelési ágú föld legalább egytizede vetőmag vagy szaporító anyag előállításának helyéül szolgált.
Az átlagos területnagyságot a növénytermesztési hatóság állapítja meg, és annak igazolására a vetőmagelőállító kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

A haszonbérletre a Földforgalmi tv., valamint a Fétv. szabályait kell alkalmazni. (Mögöttes szabályként alkalmazandó a Ptk.)

A haszonbérlet időtartama főszabályként legalább egy gazdasági év, legfeljebb 20 év lehet.
Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni.

A haszonbér pénzben vagy természetben jár, melyet előre meghatározottan kell a szerződésnek tartalmaznia, ennek hiányában a szerződés semmis. A haszonbért utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell megfizetni, ennek időpontját a szerződésben rögzíteni kell.

A haszonbérleti szerződés megszűnésének eseteit a Fétv. tételesen meghatározza.
Kiemelendő, hogy megszűnt az a rendes felmondási ok, miszerint a haszonbérbe adó személyében bekövetkezett változás miatt a haszonbérbe adó jogutódja a szerződés felmondására lenne jogosult.

Ha a felmondást a másik fél 15 napon belül nem veszi tudomásul, úgy a felmondást gyakorló további 8 napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

Új a szabályozás több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása, vagyis dologösszességként történő haszonbérbeadás.
Erre akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. Ez esetben az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződést csak teljes egészében fogadhatja el, tehát akkor is, ha egyébként előhaszonbérleti joga csak egy földrészleten áll fenn. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében az ilyen nyilatkozatot tevő jogosultat úgy kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát megalapozó körülmény a haszonbérleti szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha azonban a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz nyilatkozatot, amelyre az előhaszonbérleti joga fennáll, úgy nyilatkozata új ajánlatnak számít.

A Földforgalmi tv. az előhaszonbérletre vonatkozóan eltérő szabályozást tartalmaz az erdőnek minősülő, illetve az erdőnek nem minősülő föld tekintetében. Az előhaszonbérleti jog a földművest, illetőleg a mezőgazdasági termelőszervezetet illeti meg.

Említésre méltó, hogy a Földforgalmi tv.-ben rögzített előhaszonbérletre jogosultak minden más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultat megelőznek. Ettől való eltérést a Földforgalmi tv. 2. §-ában felsorolt törvények (természetvédelmi tv, erdő törvény, Nfatv.) tartalmazhatnak, mert ezen törvényekben enged eltérést maga a Földforgalmi tv.

E szabályozást érintően a természetes személyekre vonatkoztatva újraszabályozásra került a helyben lakó, a helyben lakó szomszéd fogalma, illetve új fogalomként jelenik meg ezen fogalmaknak a jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tekintetében a helybeli illetőségű, és a helybeli illetőségű szomszéd fogalma, valamint szintén új fogalomként jelenik meg a fiatal földműves, illetve a pályakezdő gazdálkodó fogalma. Ezen fogalmaknak elsősorban az előhaszonbérleti jog gyakorlása szempontjából van jelentősége.

A volt haszonbérlő földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet előhaszonbérleti joggal rendelkezik, ezért meghatározásra került, hogy a jog gyakorlása tekintetében kit lehet volt haszonbérlőnek tekinteni. (Az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli, vagy haszonbérelte. (Tft. szerint ez az időtartam egy év volt.) Volt haszonbérlőnek kell tekinteni a volt részesművelőt, illetve a volt felesbérlőt is, ha az ő tekintetében is fennállnak a fenti feltételek azzal, hogy az adott területet legalább 3 éven keresztül részesművelési, illetve feles bérleti szerződés alapján használta.)

Tételesen meghatározásra kerültek azok az esetek is, amikor az előhaszonbérleti jog nem áll fenn.

Ha több, azonos sorrendben álló előhaszonbérletre jogosult tenne elfogadó nyilatkozatot, úgy közülük a haszonbérbe adó választhat.

Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll.

A haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba kell foglalni, és haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak közölnie kell a Földforgalmi törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal. A közlésnek a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján, hirdetményi úton kell történnie. Más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog esetében azonban a hirdetményi közlésen túl a haszonbérbeadónak közvetlenül is közölnie kell az előhaszonbérletre jogosultakkal a szerződést. Ilyen pl., a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. tv. rendelkezése szerint előhaszonbérleti joggal rendelkező hegyközségi tag. A közvetlen közlés történhet postai úton, illetve az átvétel igazolása mellett személyes átadással.

A hirdetményi úton történő közlés az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik. A közlés első napja a kifüggesztést követő nap, az előhaszonbérletre jogosult e naptól számított 15 napos határidőn belül tehet elfogadó vagy lemondó nyilatkozatot. Ez a határidő jogvesztő. A közlési eljárás díj- és illetékmentes. A hirdetményi úton történő közlésre vonatkozó szabályokat az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Az R. rendelkezéseit a 2013. december 15-én vagy azt követően közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésekre kell alkalmazni. A Rendelet által előírt formanyomtatványok a VM és a földhivatalok honlapján megtalálhatóak.

A Rendelet értelmében a közlési eljárás megindítása érdekében a haszonbérbeadónak (közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonosok által kijelölt haszonbérbeadó tulajdonostársnak) a jegyzőhöz közzétételi kérelmet kell benyújtania az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez 3 eredeti példányban kell csatolni a teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt haszonbérleti szerződést (nem az ajánlatot!). (A közzétételi kérelmet a korábbi szabályozás nem ismerte.)

A jegyző hiányos benyújtás esetén a kérelmezőt felhívhatja a hiányok pótlására, illetve megtagadhatja a kérelem teljesítését, ha a felhívás eredménytelen, vagy a kérelmet nem az arra jogosult haszonbérbeadó nyújtotta be.

Osztatlan közös tulajdonban álló föld és több haszonbérbeadó esetében, ha a szerződés tartalmát tulajdonostársanként külön-külön okiratba foglalták (ez is egységes okiratba foglalt szerződésnek minősül a Fétv. alapján) a közzétételi kérelem mellé be kell nyújtani az önállóan kötött haszonbérleti szerződéseket együttesen, összefűzve.

Ezen túlmenően be kell nyújtani a közzétételi közleményt a megfelelő formanyomtatvány használatával. Az eljárás egyszerűsítése érdekében a szerződés helyett ez a közzétételi közlemény kerül kifüggesztésre.

A kérelemhez csatolni kell ezen kívül a haszonbérlő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződések tartalmilag megegyeznek, az eltérés kizárólag a haszonbérbeadó tulajdonostársak személyében, és az őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő azon terület tekintetében áll fenn, amelyet haszonbérlő részére használatra átengednek.

A kérelmező a közzétételi kérelmet csak a szerződés kifüggesztéséig vonhatja vissza, vagyis ha a jegyző a szerződést már kifüggesztette, a kérelem visszavonására nincs lehetőség. A kifüggesztést követően megküldött visszavonásnak joghatása nincs, a visszavonás a közlés joghatályát nem szünteti meg.

Az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatára új szabályok vonatkoznak. A legfontosabb változások a nyilatkozat alakiságára és tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat érintik.

Alaki elemek: Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba, illetve közokiratba kell foglalni.
Tartalmi elemek: Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, valamint, ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, úgy azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvény alapján és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja előhaszonbérleti jogát. Azon előhaszonbérletre jogosultaknak, akik a sorrendben mindenkit megelőznek, az elfogadó nyilatkozatban az ezt megalapozó tényről is nyilatkozniuk kell. Az elfogadó jognyilatkozatnak ezen túlmenően tartalmaznia kell valamennyi olyan adatot, és nyilatkozatot, melyet a törvények a szerződés tartalmi elemeként határoznak meg.

A földhasználati szerződések tartalmára vonatkozó szabályok

Új szabály, hogy a földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (Írásba foglalni eddig csak a haszonbérleti szerződést volt kötelező), valamint a földhasználati szerződésnek kötelező tartalmi elemei (adatok és nyilatkozatok) vannak.

Adatok vonatkozásában természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, adóazonosító jel, illetve adószám, a Kamarában fennálló tagságának azonosító szám, gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet megnevezése, statisztikai azonosítója, cég esetében cégjegyzék száma, székhelye, (telephelye), adószáma, a Kamarában fennálló tagságának azonosító száma, a szervezet részéről eljáró vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utóneve, lakcíme, a szervezet bélyegzőjének lenyomata.

Kötelező tartalmi elemek továbbá a 2013. évi CXXII törvény, valamint az átmeneti időszakban a 2013. évi CCXII. törvény által előírt nyilatkozatok. (Az átmeneti időszakban ez utóbbi a nyilatkozatokat a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárást kezdeményezésekor a bejelentési adatlapon is fel kell tüntetni.)

A közös tulajdonban álló földek használatának szabályai

A szabályozás fenntartotta a Tft. szabályozását a tulajdonostársak közötti használati megosztásról szóló megállapodás létrehozása tekintetében. Három fontos változás van azonban a szabályozásban.
a) A használati megosztásról szóló megállapodáshoz már nem a használati megosztási vázrajz, hanem a térképi kimutatás szükséges. A térképi kimutatást az állami ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisából szolgáltatott hiteles szemle másolaton kell elkészíteni úgy, hogy egyértelmű jelzéssel a használati megosztásról szóló megállapodásnak megfelelően, azzal azonosítható módon kell ábrázolni a használt területeket. Ez a tulajdonostársak részére kedvezőbb, mint a korábbi szabályozás.

b) A földhasználati szerződéshez sem a használati megosztási vázrajzot, hanem a térképi kimutatást kell módosítani.

c) Amennyiben a közös tulajdonban álló föld használata vonatkozásában a tulajdonostársak között megállapodás nem jön létre, úgy a földhivatal, amennyiben felszólítását követően sem történik meg a használati megosztásról szóló megállapodás benyújtása, értesíti a Kamara területi szervét. A Kamara a földhivatal értesítésétől számított 60 napon belül sorsolással állapítja meg a használati rendet, mely használati rend főszabályként 5 évig érvényes. Ezen időtartamon belül azonban a tulajdonostársak dönthetnek másként a használati rendről, ilyen megállapodás létrehozása esetén a sorsolás útján megállapított használati rend hatályát veszti.

A Fétv. újraszabályozta a földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendlkezéseket, de alapjaiban itt is maradtak a régi szabályozás szerinti alapok. Meghatározásra került, hogy a Fönyr. alkalmazásában ki minősül földhasználónak, megváltozott a formanyomtatványok adattartalma (az új nyomtatványok a VM és a földhivatalok honlapján elérhetőek)

A földhasználati nyilvántartási eljárás továbbra is mentes a díj- és illetékfizetési kötelezettség alól. (A földhasználati összesítő díja 2014. február 3-ától 4.000 Ft.)

A földhasználati jogosultság megszerzésének feltételei

II/1. Alanyi oldalon fennálló feltételek:

A föld használatának jogát, vagyis a földhasználati jogosultságot főszabályként csak földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg.

A főszabály alóli kivételek:

a) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti.

b) Haszonbérlet jogcímén az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, valamint az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti.

c) Haszonbérlet jogcímén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye is megszerezheti oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából.

Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi is megszerezheti.

Nem szerezhet azonban földhasználati jogosultságot a nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek.

A pályakezdő gazdálkodóra is a földművesekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról a járási földhivataloknak önálló nyilvántartást kell majd vezetniük.

E fogalmi kategóriáknak csak azok felelnek majd meg 2014. május 1-je után, akiket a földhivatal ezen új nyilvántartásba földművesként, mezőgazdasági termelőszervezetként bejegyez. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályozás jelenleg még kidolgozás alatt van.

A Földforgalmi tv. szabályai szerint 2014. január 1-jétől a Földforgalmi tv.-ben meghatározott esetek kivételével a földhasználati szerződések, azon belül a haszonbérleti szerződések érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A szerződések hatósági jóváhagyása a mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozik. A földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása tekintetében eljáró hatóságként a Kormány döntése alapján a járási földhivatal került kijelölésre. A Földforgalmi tv.-nek a hatósági jóváhagyásra vonatkozó szabályait azonban majd csak 2014. május 1-jét követően kell alkalmazni.

Mindezek alapján 2013. december 15-e és 2014. április 30-a közötti időtartamra átmeneti szabályok kerültek megalkotásra.

Az átmeneti időszakra vonatkozó szabályokat a Fétv. XIX. Fejezete tartalmazza, melyek közül a legfontosabbak a következők:

1. A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés alapján indult földhasználati nyilvántartásbavételi eljárás során a szerződéseknek a hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályait 2014. április 30-ig nem kell alkalmazni, vagyis a szerződések hatósági jóváhagyás nélkül nyújthatóak be a földhasználat nyilvántartásba vétele céljából.

2. 2014. április 30-ig az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet is földművesnek, fiatal földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, amely megfelel a Fétv-ben meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy az említett nyilvántartásba még nem került bejegyzésre.

Az átmeneti időszakban a szerző félnek a szerződésben, továbbá az előhaszonbérletre jogosultnak az elfogadó jognyilatkozatában nyilatkoznia kell a fentiekről.
A szerző félnek a földhasználati nyilvántartásbavétel iránti bejelentése során, a bejelentési adatlapon is nyilatkoznia kell a fentiekről. A földhasználati bejelentési adatlap a nyilatkozatok megtételére szolgáló rovatokat már tartalmazza.

Ha ezeket a nyilatkozatokat
- a földhasználati szerződés nem tartalmazza, úgy a földhasználati bejelentést a földhivatal elutasítja,
- ha a bejelentési adatlap nem tartalmazza, úgy a földhivatal a bejelentőt hiánypótlásra szólítja fel és ha a felszólítás eredménytelen, úgy a nyilvántartásba vételi eljárást megszünteti.

A szerződéskötéshez szükséges adatokat és információkat munkatársainkkal egyeztetheti.