Az ingatlan bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles az ingatlant a bérlő használatába adni, a bérlő pedig az ingatlan használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért bérleti díjat fizetni.

Az ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések közül legtipikusabbnak a lakásbérlet tekinthető, ezért a továbbiakban ezt mutatnánk be részletesen. (Az egyéb helyiségek (pl. üzlet, garázs) bérletére kisebb eltérésekkel hasonló szabályok vonatkoznak)

Ami miatt egy bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltan érdemes megkötni, az a közvetlen végrehajthatóság: a bérlő végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelemben rövid úton, pereskedés nélkül kérheti
- a bérlő által meg nem fizetett (de a közokiratba foglalt szerződésben megfizetni vállalt) bérleti díj, közös költség behajtását, valamint
- (amennyiben a bérlő erre az okiratban kötelezettséget vállalt) az ingatlan kiürítését.

Mire vállalnak a felek a bérleti szerződésben kötelezettséget? Milyen jogszabály által meghatározott kötelezettségük és joguk van a másik féllel szemben?

A bérbeadó a bérlet tárgyáért a lakásbérlet fennállása alatt jog- és kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. Szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor és a bérlet teljes fennállása alatt is alkalmas a rendeltetésszerű használatra (kellékszavatosság), valamint azért, hogy a bérlő a jogait a szerződés tartama alatt háborítatlanul gyakorolhassa (jogszavatosság). A szavatossági kötelezettség megsértése hibás teljesítésnek minősül, a bérlő tehát követelheti a rendeltetésszerű használatot korlátozó hiba kijavítását. A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére maga is elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik. A szavatossági kötelezettség nem teljesítése esetén a bérlő nem követelhet kicserélést, az elállás helyett pedig az azonnali hatályú felmondás jogával élhet.

A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

A bérlő a bérleti díjat / lakbért a lakás átadásától a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a szerződésben meghatározott összegben és időpontban (jellemzően havonta előre) köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után jogcím nélküli használóként bennmarad a lakásban, erre az időre nem lakbért, hanem használati díjat köteles fizetni.

A bérlő és a vele együttlakó személyek kötelesek a lakást, valamint a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használni.

A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, továbbá a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését. Ha az épület karbantartásával, felújításával kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. (Ennek elmulasztása esetén van helye a fent hivatkozott „közvetlen végrehajtásnak).)

A lakásbérleti szerződés megszűnése tekintetében különbséget kell tenni a határozott időre szóló, valamint a határozatlan időre kötött szerződések között.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

A határozatlan időre kötött szerződést a felek megszüntethetik közös megegyezéssel, illetve valamelyik fél felmondásával.

A felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a lakásbérleti szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A felmondást írásba kell foglalni (a végrehajthatósághoz szükséges, hogy a közjegyző előtt) és így kell a másik féllel közölni, a szóbeli felmondás érvénytelen. A lakástörvény felmondásra vonatkozó szabályai kógensek, ennélfogva azoktól nem lehet eltérni.
Felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A lakástörvény a felmondás két fajtáját különbözteti meg: az ún. rendes felmondást és az azonnali hatályú felmondást.

A bérbeadó a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a törvényben meghatározott felmondási okok valamelyike fennáll. A felmondás bármelyik felmondási ok esetében a bérlőtársakra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

Felmondás a bérlő szerződésszegése miatt

a., A bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Ilyenkor a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre (fizetésre) írásban felszólítani. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. Érvénytelen a felszólítás, ha szóban közölték, vagy a bérlőt a következményekre nem figyelmeztették. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül - írásban - felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónapra szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

b., A bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. Ebben az esetben a bérbeadó a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat és nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

c., A bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak. Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás abbahagyására a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást a magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. Ez esetben a felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

d., A bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják. Rendeltetésellenes használatnak minősül - eltérő megállapodás hiányában -, ha a bérlő a lakást nem lakás céljára használja.

A felmondás egyéb esetei
Végül megilleti a bérbeadót a felmondás joga, ha a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel. Ez esetben a felmondási idő nem lehet három hónapnál rövidebb. A cserelakás megfelelő színvonalának vizsgálatánál figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését és a lakás bérét. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van. A magánszemély bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül is felmondhatja a szerződést, ha a felmondás jogát írásban kikötötték. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál.

A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál.

Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, vagy ha az építésügyi hatóság - életveszélyes állapota miatt - annak kiürítését rendelte el, a lakásbérleti jogviszony megszűnik.

Megszünteti a lakásbérleti szerződést a bérlő halála, feltéve, hogy nincsen a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy. A bérlő halála esetén a lakásban visszamaradt személy köteles a lakást kiüríteni és a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Magántulajdonú lakás bérlőjének halála esetében a bérlői jogviszony folytatására csak szűk körben van lehetőség. A lakásbérleti jogviszony folytatására csak az eltartó jogosult, feltéve, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó hozzájárult, illetőleg az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, valamint a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

A lakásbérleti szerződést megszűnik abban az esetben is, ha a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították.

A bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyát a bíróság a másik bérlőtárs vagy a társbérlő kérelmére megszünteti, ha a bérlőtárs, illetőleg a vele együttlakó személy a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg, a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít vagy a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Bírósági határozattal szűnik meg a bérleti jogviszonya annak a bérlőtársnak, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Ugyancsak bírósági határozattal szűnik meg a bérlőtársi jogviszonya annak, akit a bíróság a házasság felbontásakor a bérlakás elhagyására kötelez.

Amennyiben további kérdése van, forduljon bizalommal munkatársunkhoz.