Hagyatéki, öröklési ügyek, az öröklési illeték

Szintén a közjegyző hatáskörébe tartozik meghatározott illetékességi területéhez tartozó hagyatéki eljárások lefolytatása. Dr. Dániel Csaba zalaegerszegi közjegyzőhöz tartozó körzetet az illetékesség menüpontban találhatja meg.

A hagyatéki eljárás során az érdekeltek kellő jogi tájékoztatásával - a hagyatéki ügyekkel, örökléssel kapcsolatos - valamennyi kérdés megválaszolható, mivel az eljárás célja, hogy ezek az ügyek jogvita nélkül rendeződjenek.

Amennyiben Ön a kitűzött napon nem tud személyesen megjelenni a hagyatéki tárgyaláson képviseletéről meghatalmazott útján gondoskodhat, vagy fontos okból (pl.: külföldön tartózkodás, kórházi kezelés) kérheti a tárgyalás elhalasztását.
Elég a két tanú előtt aláírt meghatalmazás, amelynek tartalmaznia kell az örökhagyó nevét (születési nevét), anyja nevét és utolsó lakcímét, az idézésen közjegyzői ügyszámot, a meghatalmazó és a meghatalmazott személyes adatait (név, születési név, születési hely, dátum, személyi szám utolsó négy számjegye, édesanyja neve, lakcím), továbbá azt, hogy a meghatalmazott őt a hagyatéki tárgyaláson teljes jogkörrel képviselheti, vagy helyette csak meghatározott korlátok között járhat el.
Meghatalmazott kizárólag hozzátartozó (az egyeneságbeli rokon (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő) és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa lehet) vagy ügyvéd/ügyvédi iroda lehet.
Érdemes a meghatalmazással egy időben - akár ugyanazon okiratban - nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy az örökös törvényes örökrészére igényt tart, vagy arról, illetve annak egy - pontosan meghatározott - részéről "lemond", tehát örökrészét átruházza, ajándékba adja.
Örökrészről lemondani kizárólag örököstárs, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érintett örökös (pl. az örökös gyermeke), továbbá hagyatéki hitelező javára lehet.

Amennyiben Ön szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson és képviseletéről meghatalmazott útján sem gondoskodik, az a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

Néhány szó a hagyatékról és az öröklésről:

Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.
Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés (pl.: végrendelet vagy öröklési szerződés) maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll.

Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Ha az örökhagyó (valamelyik) gyermeke még az örökhagyó halála előtt elhunyt, vagy egyéb okból kiesett az öröklésből, akkor a hagyaték rá eső részét az ő gyermeke(i) (azaz az örökhagyó unokája/unokái) örökölik meg.
Ha az örökhagyónak gyermeke nem született, illetve gyermeket nem fogadott örökbe, akkor házastársa vagy a bejegyzett élettársa örököl. Ha az örökhagyónak sem leszármazója, sem pedig házastársa/bejegyzett élettársa sincs, akkor hagyatékát az örökhagyó szülei öröklik.
A törvény a fentieken túl az öröklési renddel kapcsolatosan - arra az esetre, ha az örökhagyónak sem leszármazója, sem házastársa/bejegyzett élettársa sincs és szülei sem élnek - további szabályokat állapít meg.

Abban az esetben, ha az örökhagyó után nem leszármazója a törvényes örökös, tehát nem született gyermeke, akkor az örökhagyó által valamelyik felmenőjétől örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy ági öröklés alá esik.
A törvény különbséget tesz öröklés szempontjából, hogy a hagyaték tárgya (örökség) ági vagy szerzeményi vagyon-e.
Például ha az örökhagyónak nincs gyermeke, de van felesége és testvére, akkor a szerzeményi vagyont - amit az örökhagyó saját maga vásárolt, vagy házastársával közösen szerezték a házassági együttélés tartama alatt - a házastárs örökli, ha pedig az örökhagyó a vagyont a szüleitől örökölte, vagy tőlük ajándékba kapta, akkor testvére örököl.

Ági örökléssel kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőhöz.

A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga

Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezeti jogát (használat, hasznok szedése), amelyet nem ő örököl (özvegyi jog). Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik.

Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok

Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Titkos örökbefogadás esetén azonban örökbefogadott és vér szerinti rokonai között - az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat.

Lemondás az öröklésről

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - akár leszármazóira is kiterjedő hatállyal lemondhat az öröklésről. Ez az az eset, amikor pl. a szülő a gyermekével köt szerződést, melyben a gyermek kijelenti, ha a szülője meghal, nem tart igényt az örökségre (arról - akár konkrét személy javára - lemond).

Rendelkezés várt öröklésről

Az örökhagyó leszármazói (gyermekei/örökbe fogadott gyermekei, unokái) egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerződést nem köthetnek. A szerződés csak írásban érvényes.

A hagyatéki tárgyalásról

Idézés a hagyatéki tárgyalásra
A közjegyző a hagyaték tárgyalására, és ha a végrendelet korábban kihirdetve nem lett, annak kihirdetésére határnapot tűz ki és arra az érdekelteket megidézi.

A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző ismerteti a hagyatéki leltárt, az öröklési rendet, ha van, kihirdeti a végrendeletet, (tájékoztatást ad, hogy a végrendelet érvényes-e, megtámadható-e, van-e benne kizárás, kitagadás, jár-e kötelesrész, ha igen, akkor az mekkora mértékű), a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást ad, hogy az örökösök annak ismeretében tehessék meg jognyilatkozataikat, felkéri a feleket az eljárás során felhasználni kívánt dokumentumok bemutatására, tájékoztatja őket az esetlegesen más hatóságtól vagy egyéb szervektől beszerzett okiratok tartalmára, majd a felek meghallgatását követően, nyilatkozataikat is figyelembe véve a hagyaték átadására vonatkozó végzést hoz.

Az örökösök a tárgyaláson az örökségüket vagy annak egy részét örököstársukra, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre (pl. örökös gyermeke), vagy a hagyatéki hitelezőre átruházhatják. A közjegyző az örökösök ilyen jellegű jognyilatkozatait egyezségbe foglalja és dönt a jóváhagyása felől. A közjegyző által jóváhagyott egyezségnek a bírósági egyezséggel azonos hatálya van.

Az örökössel szemben hagyatéki hitelezői igényt nyújthat be az, aki pl. az örökhagyót saját költségén eltemettette vagy akivel szemben az örökhagyónak tartozása áll fenn (hagyatéki tartozás). Az örökös a hagyatéki tartozásokért kizárólag a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek.

Öröklési bizonyítvány

A közjegyző az örökös, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki hitelező kérelmére öröklési bizonyítványt állít ki, ha az örökösök között öröklési jogvita nincs, és
a) a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke a 300.000 forintot nem éri el
b) a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az örökösnek vagy más érdekeltnek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik;
c) csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, segély, járadék stb.) a hagyaték tárgya.
A közjegyző az örökös kérelmére külföldi használatra öröklési bizonyítványt állít ki abban az esetben is, ha magyar állampolgár után külföldön ingó vagy ingatlan vagyon maradt.
Az öröklési bizonyítvány tanúsítja, hogy az örökös milyen jogcímen és milyen arányban örököl, továbbá - ha ismeretes - mi a hagyaték állaga és annak értéke, végül hogy van-e, és ha igen, mennyi a bejelentett hagyatéki teher.

Az öröklési illeték

2013. január 1-jétől örökléssel történő vagyonszerzésekhez kapcsolódóan összesen két illetékkulcs irányadó; egy általános mérték, valamint a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes mérték. Az általános illetékmérték 18 %. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illetékmérték 9 %.
 

Nem kell öröklési illetéket fizetni az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész után.

A takarékbetét örökléssel, ajándékozással történő megszerzése esetén érvényesülő illetékmentesség 2013. január 1. napjával megszűnt!

Az öröklési illetékkel kapcsolatos részletes tájékoztatást itt találhat.

Fogalmak, meghatározások