Kezesség, Készfizető kezesség

A kezesség a biztosítéki szerződések nagyon komoly formája, hiszen annak aláírásával a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (pl. adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Az Új Ptk. alapján kezességet bármilyen tartalmú kötelezettségért lehet vállalni, így jövőbeli vagy feltételes kötelezettségért, illetve nemcsak egy meghatározott kötelezettségért, hanem meghatározott kötelezett meghatározott jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségének biztosítására, illetve a kötelezett és a jogosult között fennálló, meghatározott jogviszony alapján fennálló összes kötelezettség biztosítására is.

A törvény fenntartja az írásbeliséget mint a kezességvállalás érvényességének feltételét. Viszont ha a kezes nem írásban vállalta a kezességet, azonban kielégíti a jogosult követelését (a kezességgel biztosított tartozást), a kezesség érvényessé válik.

A kezesség járulékos kötelezettség. A kezesség tartalma és terjedelme tehát a főkötelezettség mindenkori tartalmához és terjedelméhez igazodik. Ha a főkövetelés nem áll fenn, a kezességvállalás is érvénytelen. A kezesség terjedelme nem haladhatja meg a főkötelezettségét, illetve a kezesség, ha nincs szűkebb körre korlátozva, mindarra kiterjed, ami a főkötelezettség. Az a szabály, amely szerint a kezes kötelezettsége a főkötelezettség terjedelméhez igazodik, akkor is áll, ha a főkötelezettség a törvénynél fogva módosul, különösen a kötelezett szerződésszegése (például késedelme) következtében. A kezes kötelezettsége az ügyleti (kikötött) kamatokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azok a kezességvállalás után váltak esedékessé. A főadóssal szemben folytatott per, illetve végrehajtás költségeiért pedig csak abban az esetben felel a kezes, ha azok felmerülése előtt a jogosult felszólította a teljesítésre, azaz lehetőséget adott neki, hogy teljesítsen, és ezáltal elkerülje a biztosított követelés további növekedését.

A járulékosság alapvető következménye, hogy a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata.

A kezesség főszabály szerint, illetve ellentétes kikötés hiányában egyszerű (sortartásos) kezesség, a kezest tehát megilleti a sortartás kifogása. A régi Ptk. három kivételt ismert a sortartásos kezesség főszabálya alól. ebből az első: ha a felek készfizető kezességben állapodtak meg. Ezen eset szabályozása a szabály diszpozitív jellegére tekintettel szükségtelen, ezért azt az újPtk. elhagyja.

Az újPtk. három új készfizető kezességi esetet szabályoz. Az első eset szerint, ha a főkötelezettől való behajtás annak elköltözése miatt jelentősen megnehezül, akkor az egyszerű kezesség készfizető kezességgé alakul át. A második eset a jogosultat védi: ha a kötelezettel szembeni más követelése már behajthatatlannak bizonyult, akkor felesleges lenne megkövetelni az újabb követelésre is a végrehajtás lefolytatását. A harmadik eset az elmúlt években kialakult jogértelmezési vitákat kívánja eldönteni: A Csődtv. nem kezeli, hogy mi történik abban az esetben, ha a kötelezett a csődeljárásban fizetési haladékot kap (vagy ellene felszámolást rendelnek el). A törvény egyértelművé teszi, hogy ezekben az esetekben is készfizetővé alakul a kezesség, azaz a hitelező a kezestől követelhet megtérítést, függetlenül a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás kimenetelétől.

A törvény új típusként kodifikálja a kártalanító kezességet, amely a sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét, ugyanis ebben az esetben a jogosult csak akkor fordulhat a kezes ellen, ha igazolja, hogy sikertelenül vezetett végrehajtást a követelés behajtása végett a kötelezett vagyonára. A kártalanító kezesség kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését, utóbbi csak akkor perelhető, ha az előbbi ellen a jogosult már sikertelen végrehajtást vezetett.

Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, két alapvető kérdés merül fel: miképpen felel a több kezes a jogosult irányában, illetve miképpen szabályozott a több kezes egymás közötti viszonya. A törvény kimondja a kezesek, illetve, ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett egyetemleges felelősségét a jogosulttal szemben és csak a kezesek egymás közötti viszonyában vonja le annak következményeit, hogy a kezesek egymásra tekintettel vagy egymásra tekintet nélkül vállaltak kezességet. Tehát a hitelező - választása szerint - bármelyik kezestől követelheti a teljes kötelezettség teljesítését, és nem kell számolnia azzal, hogy a későbbi kezes arra utasítja, hogy előbb a korábbi kezestől kísérelje meg behajtani a tartozást. A kezesek egymás közötti viszonyát a szerint szabályozza a törvény, hogy a kezesek egymásra tekintettel vállalták-e a kezességet. E megoldás mellett szól, hogy nem indokolt az, hogy akkor, ha egy új kezes kötelezettséget vállal, függetlenül az előző kezesektől, esetleg tudtuk nélkül, nem az előző kezesek, hanem a főkötelezett helyzetét javítandó, az előző kezesek felszabaduljanak kötelezettségük egy része alól, azáltal, hogy visszkeresettel fordulhatnak a tőlük függetlenül és náluk később kezességet vállalt kezessel szemben. Az új kezes a kezességet rendszerint egyébként sem azzal a szándékkal vállalja el, hogy az előző kezesek helyzetét megkönnyítse, hanem éppen ellenkezőleg: azzal a szándékkal, hogy a jogosult követelésének kielégítése fejében a követelést az azt biztosító összes joggal együtt megszerezze, azaz az előző kezesekkel szemben is felléphessen.

Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fontos, a kezest védő új szabályt tartalmaz az újPtk. 6:418. §, mely szerint a jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt.

Kezesség vállalható határozott, vagy határozatlan időre is. Azonban ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.

A törvény néhány lényeges, a kezest védő eltérést fogalmaz meg a fogyasztói kezességre:
6:430. § [Fogyasztó által vállalt kezesség]
(1) Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni
a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és
b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról.
(2) Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.
(3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért.
(4)
(5) A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.

További biztosítéki szerződések:
Zálogszerződés
Vételi jogot alapító szerződés
Egyéb biztosítékok

Fogalmak, meghatározások